G Ezt a receptet kb 10 éve halásztam ki egy főzőújságból, s azóta is virágkorát éli, mindig egy kicsit megújulva. Egyik hatalmas előnye, hogy nagyon lehet improvizálni, igazi maradékmentő. A másik az, hogy könnyű, gyorsan össze lehet csapni, elvan a sütőben és kb magától elkészül. A harmadik pedig, hogy elbírja a bort, sőt kívánja!
T Elkészült a hús, de kissé száraz lett és fel kéne javítani? Esetleg van egy unalmas csirkemelletek és szeretnétek feldobni egy különleges szósszal? Akkor itt a megmentő, a tejszínes, boros gombaszósz! Rendkívül hálás fogás, nem nagyon kell méricskélni a hozzávalókat, pofonegyszerű és a végeredmény valami isteni!
A Az olasz kaják mellett a rakottak is gyakran felbukkannak nálunk a napi menün. Rengeteg variáció létezik belőlük és igen nehéz elrontani őket. (Bár nekem már sikerült…) Most egy gyönyörű, megtermett káposztával tértem haza a boltból, így rakott kelt főztem. Ajvárral. És természetesen borral.
H Valamiért a skót tojás régi kattanásom. Talán azért, mert sehol nem találkoztam még vele, s emiatt különleges, csak otthon elkészíthető, ünnepi fogásnak élem meg. Persze, ha már a tányéron díszeleg, az önmagában is egy örömünnep, hiszen akkor már túl vagyunk a nehezén… De a félbevágás után kicsorduló tojássárgája mindent felülír!
M Szeretem a mustárral készült ételeket, különleges ízt tud adni az egyszerűbb húsoknak is. Nem igazán vonzódom a tarjához, de ez most olyan omlósra sikerült és olyan remekül el lett találva az ízvilág, hogy meg kell osszam veletek a receptet! A burgonya gratin pedig a ráadás.
T Ez a recept a ronda és finom kategóriát is gazdagíthatná, mert nem különösebben fotogén. Cserébe viszont elég egyszerű, semmi krucifix, beszerezhetetlen hozzávaló, vagy bonyolult főzési eljárás. Igazából ez a “nincs itthon semmi, vegyünk egy csirkemellet és összedobok valamit” szintű kaja.
